Fiam és egyben szerzőtársam fejezete:
Fénykép
A blog tartalmának jelentős részét fényképek képzik. Sokszor kiegészítik a szöveget, sokszor több információt adnak át, mint a szöveg. El lehet mélyedni egy-egy részletben, össze lehet hasonlítani más szempontok szerint, mit ahogy a cikk írója gondolta, másféle kreativitásnak enged teret, mint a szövegírás.
Mi kell egy fénykép elkészítéséhez? Nos, a legfontosabb egy fényképezőgép. Manapság már ott lapul a legtöbb telefon hátulján, olykor már több optikával is, olyan dolgokra képesek, amik pár éve még rengeteg munkával jártak. Ezenkívül persze ott vannak a méregdrága profi felszereléstől a kompaktokig terjedő fényképezőgépek széles választéka. Sejthető, hogy nem ezekről (az általam amúgy nagyon kedvelt gépekről) szándékozom írni.
Repüljünk vissza az időben, ahogy a blog oldalain már számtalanszor megtettük. 1964 körül járunk, Japánban megjelenik az akkor közel 20 éves Yashica gyár Minister D fényképezőgépe. Beépített fénymérő, kellemes fényerejű optika, önkioldó, mindez kicsivel fél kiló felett. Ezen a némileg viseltes bőr tok még dob valamennyit, de nehéznek nem nevezhető a gép.
Számomra érdekes megoldás, hogy szinte mindent az objektíven lehet állítani, még az önkioldó is az objektív alján kapott helyet! Az élességállítást szokni kell, de némi gyakorlattal nagyon jól működik. Filmmel még nem próbáltam a gépet, de szinte biztosan jól működik.
Ez a gép csak úgy beesett hozzám. Nem gyűjtöm a régi gépeket, mégis akad néhány a polcon. Ha jobban körülnézek, a sötét bőr tok mellett ott van egy barna is! A kort le sem tagadhatná, jó 6 évvel idősebb a fenti példánynál.
Mi ez a jel az elején? Olyan ismerős a név, már 57-ben is állt volna a bevásárlóközpont?
A válasz nem, a MOM a Magyar Optikai Művek rövidítése, ennek emlékét őrzi (?) a helyén épült bevásárlóközpont. Bevallom, engem meglepett, hogy ilyen komoly szintű fényképezőgép-gyártás volt Magyarországon. Mikor megtudtam, hogy volt élet a Pajtáson túl is, tudtam, hogy kell egy ilyen gép.
A viseltes bőr tok egy kiváló állapotú gépet rejt! A kis gép szépen a kézbe simul, az élességállítást itt is szokni kell, a kezelőszervek jobban szétszórva helyezkednek el, jó érzés kézben tartani. Filmmel még ezt a gépet sem próbáltam, ha filmre fotózok, akkor egy Praktica szettet használok, de tervben van ennek a kis gépnek az aktív használata is.
A záró kép egy kicsit sejtelmesebb ábrázolása ennek a szuper kis gépnek.
Nem írtam sok részletet sem a gépekről, sem a történetükről, mivel ezt már többen megtették előttem. Szakértője nem vagyok a témának, lopni nem szeretnék, ha valakit bővebben is érdekel a téma, akkor:
http://camera-wiki.org/wiki/Yashica_Minister_D
http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201104/ujabb_magyar_eszkozok
https://www.retropages.hu/theme_47_HU.html
https://camerajunky.blog/tag/mometta-ii/
