Az 1920-as évektől egészen az 1960-as évek elejéig virágzott az autóipar egy igen különleges ága, az egyedi és kisszériás karosszéria tervezés és gyártás.
Friedrich Rometsch 1924-ban Berlinben alapított egy társaságot, amely gyári, "csupasz" alváz-motor elemekre épített karosszériákat.
A háború alatt tábori konyhákat gyártottak, a későbbi békeévekben taxikat és szállító eszközöket készítettek, leginkább Opel alvázra.
Johannes Beeskow formatervező 1950-ben tervezett egy négyajtós, elsősorban taxinak szánt szedánt a Rometsch cégnek, ezúttal VW Bogár alvázra. A tengelytávot megnövelték 27 cm-rel, "öngyilkos" hátsó ajtókat építettek be. Sajnos a Bogár harmonikus formáját sikerült teljesen elrontani.
Nem csoda, hogy nem volt túl népszerű a termék, alig néhány példány készült belőlük.
Az egyik a wolfsburgi Volkswagen múzeumban látható.
Valljuk be, nem túl szép látvány. A múzeumi darabon kívül fennmaradt még néhány példány, szépen restaurálták őket.
A találkozókon is fel-fel bukkan egy-egy néha belőlük.
Egy pillanat! Mi az ott a háttérben? Hát egy Rometsch Lawrence, amit 1957-ben tervezett Bert Lawrence formatervező (amerikai stílustrendeknek megfelelően), szintén Bogár alapokra.
Szerencsére a MATRIX nevű, elsősorban old timerekre specializálódott modellgyártó figyelmét is felkeltette a jármű, 1:43-as méretarányban ábrázolták.
Lásuk kicsit közelebbről az apróságot:
1961-ig gyártották ezeket a kis szériás, sportautónak kinéző, de Bogár lelkű járműveket. Évente 15-17 példány készült belőlük.
A berlini fal felépítése vetett véget a cég működésének: az alkalmazottak nagy száma Kelet-Berlinben ragadt.
A Volkswagen egyébként Heinrich Nordhoff vezérigazgató utasítására leállította az alváz-motor kombináció értékesítését. Új, nagyszabású tervei voltak, de ez már egy másik történet...
